Cukiság

2010 szeptember 27. | Szerző: T.Nokedli |

Nem bor, de majdnem annyira jó dolog.

Még múlt hét közepén találtuk őket Apával és az Onokával, de annyira kicsik voltak, hogy először továbbmentünk egy másik helyre, hogy visszafelé szedjük le őket, hátha 1-2 óra alatt nőnek egy kicsit. Éppen jött is arra egy ellengombász, aki miatt csuriba raktuk a kezünket (illetve én csak az egyiket, a másikban gyerek volt), nehogy arra bóklásszon, de szerencsére ő őzlábra volt éppen ráizgulva. Aztán visszamentünk értük és rájöttünk, hogy egyszerűen pedofília és mészárlás lenne 1,5-2 centis vargányákat szedni, úgy, hogy közben 10-12 centis nagytesókkal volt tele a kosarunk.
És lőn: a fotózkodás után 3 perccel találtam egy márkás gombázósbicskát a fenyves alján, ami ott helyben Onokának lett ígérve, persze majd úgy hat év múlva, ha már lehet bicska a kezében.
Szóval a vargánya nem bor, de majdnem aranyhal.